6:45
Zacskócsörgető versenyre ébredtem. Végett otthon hagyta a tusfürdőjét, gyorsan fel kellett mindent forgatnia. Mesemondónak is. Csukott szemmel nyúltam be az éjjeliszekrényembe, majd adtam át Végettnek a sajátom, hogy végre kussoljon.
Tegnap éjjel Havasnénak pont úgy mozogtak alvás közben a kezei, ahogyan a macskák álmodnak. Egyébként meg beszél álmában és horkol is.
Tegnap újra rádöbbentem arra, hogy imádom az olyan embereket hallgatni, mint például Őstermelő. Hatalmas komolysággal beszél a villalakók érzelmi világáról, a kútíz pozitív hatásairól és arról, hogy hetente kéne ellenőrizni a fodrászokat, de főképp a zöldségeseket, mert azok sosem adnak blokkot. Semmit sem bonyolít túl. Józan paraszti ész. Mi kell még?
7:15
Szerencsésnek érzem magam a 164 centimmel. Ha magasabb lennék, nem férnék el hosszában az ágyon. Most is csak épphogy.
8:15
Természetgyógyász büdösrománozik. Még nem tudja, hogy Havasné erdélyi.
8:45
Hálapénz és kávépénz. Az a téma, hogy ki melyik műtét után mennyit adott az orvosnak. Mesemondó azt mondta, az orrsövényműtét után nem adott valami sokat, csak hatvanat. Természetgyógyász ájuldozik.
Szerintem én a nővérkéknek meg a kezelőknek veszek egy-egy tábla csokit. Abban van endorfin, boldogok lesznek tőle.
Végett megmutatta a lánya fényképét. Elértünk a kórházi barátkozás második szintjére.
9:45
Már tudom, hogy merre van a közelben turkáló. Mind a tízhez odatalálnék, akár vakon is, olyan részletes útbaigazítást kaptam. Pedig nem is érdekelt.
10:00
Megvolt az utolsó gyógytorna, sajnálom, hogy holnap már nem lesz. Visszafelé ráálltam a mérlegre. A telefonom és a pulcsim persze odaadtam Őstermelőnek, mert ugye nehogy már azt is hozzámérje. Az eredményt nem osztom meg, egy nőt nem illik ilyesmiről kérdezni. (Lassan vághattok. De csak a szteroid miatt, persze. A forró csokiknak nincs köze semmihez.)
10:30
Havasné és Mesemondó a régi szép időkről nosztalgiáznak, amikor még nem büntették azt, ha valakinek parlagfű volt a kertjében.
10:45
Havasné idelépett az ágyam mellé, és mondta, hogy gyere kislány, meghívlak egy kávéra, mert olyan aranyosan segítsz nekem. Kiültünk a társalgóba, nyilván társalogni, aztán segítettem neki kitölteni a kérdőíveket. Közben mesélt a családjáról. Ugyanazon a szigeten lakik, ahol én is (Nem, nem Madagaszkár, a másik). A fiát pont akkor hagyta el az a cseléd, amikor elkészült a nagy ház. Valami tök jó szót mondott a golyóstollra, de már elfelejtettem.
11:15
Túl a viziten, holnap a kezelések után megkapom a zárójelentésem. Ha így haladok, akkor jövő héten már le tudok hajolni annyira, hogy megfogjam a bokám. Na jó, az még messze van.
Megérkezett az új szobatárs, Fila táskával. Ez már a második.
11:30
Mesemondó feltette a régi lemezt, az újaknak is elmesélte, hogy hány unokája van és milyét műtötték már meg. Lassan meg tudom írni az életrajzát, részletes kórtörténettel. Kijönne belőle egy gimi másodikos biológiakönyv.
Utolsó kommentek